Midnight

Milla Jovovich

Sokszor elhatároztam, hogy ilyenkor este (most hajnali 1 óra van) írok valami bejegyzést a bloghoz, – mert téma és mondanivaló mindig van – de a fáradtságtól képtelen vagyok bármi ésszerűt is összehozni. Az elmúlt tíz nap gyökeresen megváltoztak a dolgok: Vacak a nyári gyakorlatát tölti (8 hónap, heti 50 körüli munkaórával), így alig van időnk találkozni. Mivel én sem akarom haszontalanul tölteni az időmet, jelentkeztem melóra, ahová nagy valószínűséggel fel is vettek, mikor az utolsó pillanatban Bear maestro egy monumentális kíhívást jelentő munkával bízott meg a nyárra. A projekt (nevezzük így) egyelőre szigorúan titkos, annyi azonban bizonyos, hogy a munkálatok egész szeptember közepéig elhúzódnak majd. Nagyon izgatott vagyok, rengeteg meló lesz összehozni, de remélem sikerül, mert az elismerés lesz nekem és a kiadónak is. Így minden nap néhány órát ennek a feladatnak szentelek, persze akad más is, hiszen az ember egyszerre több dolgot is végez.

Példának okáért leejtheted a számítógéped. Igen, ez történt tegnap este, amikor a szokásos nyári lanpartinkról cipekedtem haza hajnalban a harmadik emeletre. Már a második fordulónál tartottam, a kb. 15-18 kilós számítógépházamat és egy teli táskát cipeltem fel egyszerre a sötét lépcsőházban, mikor megcsúszott a papucsban a lábam és akkorát zakóztam, mint még soha. Bár a gép belül hálisten’ semmi kárt nem szenvedett, a szép fekete-aluminium CoolerMaster Centurion gyönyörűségem nagyon súlyos ütést kapott. Soha nem ejtettem még le semmi ilyesmit, hát most eljött az ideje. Nagyon szomorú vagyok, mert a nehezen összespórolt pénzmagból ez volt életem első, kicsit komolyabb számítógépháza és most tessék: festék lezúzva, oldallap benyomódva és még sorolhatnám. Az egyetlen mákom az volt, hogy a kezemre estem vele: bár szanaszét vágta a kezem a lemez, a zúzódások mellett legalább a gépet sikerült megóvnom belülről. Ez pediglen nagy szerencse, hisz súlyos összegekbe került volna egy-egy alkatrész kicserélése – arra pedig most nincs keretem. Btw, a billentyűzetem sem úszta meg gond nélkül: mivel a papírtatyóban volt, a bal oldalán található multimédiás görgő megsínylette az ütközést és hangosan kattogva megszorulva vagyok csak képes működésre bírni. Javítható, de zavaró – nem voltam túlságosan szerencsés tegnap. Mondjuk végződhetett volna rosszabbul is… szerencsére nem így lett.

Beújítottam a héten egy új széket is: mivel a munkám nagyrészt a géphez köt, valamivel pótolni kellett a régi forgószékemet, ami két hete adta meg magát. Szerencsére az egyik áruházban leárazás volt és sikerült normális áron hozzájutnom egy ilyen bőr, dönthető és karfás megoldáshoz. Megváltás az átmeneti megoldások után, végre teljes erőmből az írásra koncentrálhatok.

1
Szólj hozzá!

Kommentelési szabályzat:

Kulturált formában bárki bármelyik cikkhez hozzászólhat (regisztráció nélkül és az email cím megadásával), de a háromnál több linket tartalmazó kommentek csak admin jóváhagyás után jelennek meg. Vendég felhasználók számára kötelező a captcha, a social media fiókkal belépőknek csak az első alkalommal szükséges az azonosítás.

avatar
1 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
1 Comment authors
Kisvacak Recent comment authors
  Subscribe  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Kisvacak
Vendég
Kisvacak

Drágám!

Sajnos tényleg megváltoztak a dolgok amióta dolgozok, de minden szabad időmet veled töltöm. Igaz nem sok, de több mint a semmi. Valahogy majd átvészeljük ezt a 8 hónapot, utána meg majd én dirigálok és akkor majd több időnk lesz 😉
Sajnálom a tegnapi balesetedet. Jó lett volna ha 20 perccel később hagyjátok abba a “bulit”, mert akkor segítettem volna felcipelni a cuccaidat, és akkor valószínüleg nem történik ez meg. De szerencsére nem lett nagyon nagy baj.
Most viszont megyek aludni, mert holnap is “tata börtön, tata halál, tata meló”!!! – ahogy a fiúk mondják.
Jó éjt szerelmem és szép álmokat!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE