2. Keresd az igazit…

arcade-logoHa sorrendbe kellene állítani a legfontosabb állomásokat a felújítást illetően, akkor az első és talán egyik legnehezebb feladat egy megfelelő állapotú gép beszerzése, ugyanis mindennek ez az alapja. Sok hasonló vélemény alapján megerősíthetem, hogy gyakran a megfelelő gép kiválasztása és felkutatása általában a legidőigényesebb feladat, hiszen számos tényezőt kell figyelembe vennünk a terepszemlék során: mivel a klasszikus értelemben vett, ún. upright kabinetek kora kb. a ’90-es évek végéig tartott, az elfogadható állapotban fennmaradt kasznik száma nagyon megcsappant az utóbbi időben. A legtöbbre sajnos szomorú sors várt, hiszen vagy darabokra szedték őket, vagy szimplán magukra hagyták őket az enyészet és az idő vasfogának fogságában. Nem egy esetet hallottam, sőt! tapasztaltam, amikor a lelkes rajongói klub és csapat (speciel a neo-geo.hu árkád-vadászai) az ország legeldugottabb poros-nyirkos zeg-zugjaiban, de olykor a szabad ég alatt, egy raktár mögötti erdős területen bukkantak igazi gyöngyszemekre, már ha az említett gépek éppen túlélték az időjárás viszontagságait. A klasszikus értelemben vett upright (álló, 30-60 fokban döntött kijelzős gépek) gépek harminc éven át préselt lemezből, vagy más nevén farostlemezből készültek, amely anyag rendkívül érzékeny a nedvességre, ezért tárolása is száraz körülményeket kíván: az esővíz miatt felázott, megvetemedett és szétmálló gépházak sajnos alapból halálra vannak ítélve, értéket csupán a bennük található elektronika, de főleg a képcsövek képviselnek – ezek ugyanis a mai napig egy kis karbantartás után újra működésre bírhatóak, és az univerzális mivoltuk miatt gyakran beépíthetőek akár más kasznikba is.

Ha autentikus gépben gondolkodunk, szóba sem jöhet az LCD panel – a klasszikus, ún. JAMMA korszak-beli játékszoftverek ugyanis CGA/CRT felbontásra és 4:3-as képarányra voltak optimalizálva, a relatíve nagy képátló miatt (55-72 cm) képátló miatt pedig esélytelen ennek megfelelő paraméterekkel rendelkező modern megjelenítőket beszerezni (4:3-as képarányban ráadásul rendkívül költséges is). Emellett célszerű megvizsgálni a képcső felületét is mélyebb karcok után kutatva, hiszen akár tükrös megoldású kabinetet, akár döntött, vagy álló-fekvő képcsöves típust újítunk fel, a tükröződés és a fény rávetülése miatt a csúnyán karcolódott üveg nagyon rondítja az összképet.

[Amennyiben enyhébb karcokat találunk, az üvegpolírozó folyadékok csodákra képesek – erről majd a képernyő-felújítás alkalmával bővebben is szó esik majd.] Talán mondanom sem kell, hogy törött, beégett vagy repedt képcsöves monitorokat [ha nincs kompatibilis donorgép a közelben] messziről kerüljük el, hiszen nem csak működésképtelen, de hálózatra kapcsolva robbanásveszélyes is.

A gépház (másik nevén kabinet, v. magyar szóhasználatban kaszni (nem kasztni!)), a képcső és a belső JAMMA + táp elektronika mellett célszerű az egyes fémalkatrészek (pl. a vezérlőpanel, belső monitor vasalat, stb.) állapotát is leellenőrizni: egy kis rozsda még nem akadály, hiszen felcsiszolással, és újra színre fújással tökéletesen újjávarázsolható még egy felszíni rozsdás felület is. A csatlakozók egy része szintén cserélhető, és ha tökéletes felújításban gondolkodunk, a régi kábelkötegek is gond nélkül, egységcsomagokban állnak a rendelkezésre.

Ha a kaszni első blikkre rendben van, és a belső elektronika, ill. a képcső állapota is megfelelő, akkor közelebbről is érdemes megvizsgálni a masinát, elsődlegesen a legfontosabb műszaki feltételekre – úgymint működőképesség, és a kábelezés átvizsgálása. Nem kell nagy szakinak lenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, érdemes-e elgondolkodni a gép megvásárlásán, mindösszesen árulkodó jeleket kell keresnünk az elektronika körül. Ezek külső szemmel is jól láthatóak: például a kifolyt, vagy felpúposodott kondenzátorok, egy elpukkant biztosíték, vagy kellemetlen. égett szag a mikroprocesszorok körül, esetleg konkrét fizikai sérülés esetén érdemes először egy TV-Video műszerésszel átnézetni a NYÁK-ot, hátha csak filléres alkatrészek gyors ki- és beforrasztásáról van szó. A nagyobb kondenzátorokat és biztosítékokat egyébiránt feltétlen javaslom kicserélni: pár forintból megúszható a művelet, és hosszú távon meghálálja a gondoskodást amellett, hogy a megbízható működéshez elengedhetetlen. Ha be tudjuk kapcsolni a gépet, ám a kép cicereg, remeg, vagy ugrál, szinte biztos, hogy a fenti problémák valamelyike áll fenn – ilyenkor egy alapos átnézés, egy jó multiméter, sűrített levegő, és elektronikai tisztítószer nagyon nagy segítség lehet – egy szakember tapasztalatáról nem is beszélve.

[Általánosságban elmondható, hogy a klasszikus nagy képcsöves CRT televíziók, pl. a Sony Trinitron szinte egy-az egyben beszerelhetőek a kabinetekbe: a videójel ugyanis RGB v. Scart kimeneten kapcsolódik a JAMMA csatolófelületre, sőt: az általam felújításra szánt Neo-Geo kabinetben egy eredeti Videoton RGB modul van, amely 100%-ban megegyezik az akkori Videoton TV készülékekben találhatóakkal leszámítva azt, hogy az RF jelért felelős elektronikát egyszerűen lehagyták a NYÁK-ról.]

Összességében tehát a két legfontosabb teendő a gépház külső, időjárásból fakadó fizikai behatásainak, és a képcső- illetve a hozzá kapcsolt vezérlőegység állapotának alapos átvizsgálása. Ha ezeket rendben találjuk, akkor már lehet dörzsölni a tenyereket, persze a munka nagyja még csak ezután következik.

Nyilván egy árkád játékgép amellett, hogy megfelelően üzemel, jól is kell kinézzen. Mivel a szerkezet fából van, a külsején általában mélyebb karcolások, benyomódások, ütődések találhatóak – nem beszélve az élek sérüléseiről, amelyek nagyon szembetűnőek, akár a játékossal szemközti, akár az oldalsó éleket nézzük. A felső díszpanel (Bezel), a központi vezérlőegység (Control Panel), az oldalsó grafika (Side Art), illetve a kijelző körüli üveglap kerete (Marquee) lényegében a gép személyisége, és az első benyomás egyik legfontosabb fegyverténye. Ha tökéletes felújításban gondolkodunk, két dolgot kell fejben eldönteni: a gép eredeti állapotát kívánjuk-e visszaállítani a standardok alapján, vagy inkább egy kis pluszt csempészve a dizájn elemekbe, egyedi grafikájú külcsínt alakítunk ki. Bármelyiket is választjuk, a felújítás egyik kulcskérdése lesz, hiszen egy rosszul elkészített, vagy rossz anyagokból rekreált, esetleg stílusban a többi burkolathoz nem passzoló kép, vagy felirat teljesen lerombolja a nehezen felépített összképet.

Wipe and erase...

“Wipe and erase” – már ami a dizájnra vonatkozik

A Neo Geo kabinetemhez én egy köztes megoldást választottam: az eredeti Neo Geo motívumokkal és logóval díszített, fekete alapon sötét tónusú, és világos “Space” témájú grafikát tervezek a vezérlőpanelhez, a Bezelhez és a SideArt-hoz is, amelyek nagyszerűen passzolnak majd az upright stílushoz. Ehhez természetesen a Vezérlőpanel is új grafikát kap, sőt: játékosonként további plusz két gombbal ki is bővítem, ugyanis a tervezett multiboardban több olyan program is található, amelynek nem elég a Joystick + 4 gombos vezérlés. Bár az eredeti vonalvezetés megmarad, az eredetileg színterezett festésű fém panel helyett megfelelő anyagból készült nyomtatott grafikát készítek, ehhez pedig a többi felülethez is passzoló színű gombok társulnak majd, alattuk plexi borítással. A plexi kettős célt szolgál: egyrészt csillogóvá, tükröződővé teszi a felületet, másfelől védi a grafikát a kopás, karcolás és sérülések ellen. A többi fekete, fémes felületek (beleértve a felső Bezel üveglapját tartó fémkereteket, csatokat, hangszóró rácsokat, az érmefogadó ajtaját, illetve a kaszni alsó előlapját) matt fekete színű festést kap majd egy alapos csiszolás és alapozás után.

Azért döntöttem az egységes szín mellett, mert a kabinet (mint ahogy a fotókon is látható) sötétszürke színű, és a jelenlegi világoskék T-léceket (T-Molding) feketére cserélve ez passzol legjobban a dizájnhoz. A T-léc egy merev gumiból készült élzáró csík, amelynek elsődleges feladata az élek védelme, ám ebből is számtalan szín és fajta létezik: egyelőre a fényes fekete, és a fekete-króm csíkos között vacillálok – utóbbi kicsit oldani tudná a sok sötét színt, ezzel egyfajta szép keretet adva az egész gépezetnek. A javaslatom az, hogy miután döntöttünk a gép mellett, és a szállítást is megterveztük a felújítás helyéül szolgáló műhelybe/garázsba, adjunk néhány napot magunknak az ötletelésre: a legjobb, ha készítünk néhány kézzel rajzolt skiccet a grafikát és a dizájnt illetően, majd válasszunk ki ezekből hármat, amelyet a felújítás végső szakaszában ismét elővehetünk egy végleges döntés erejéig.

"A" terv: sötét tónus, letisztult felület

“A” terv: sötét tónus, letisztult felület

Most, hogy áttekintettük a beszerzés legfontosabb kérdéseit, a következő fejezetben részletes listát készítek a munkafolyamatokról, és a cserélendő/javítandó elektronikai alkatrészekről. Emellett szó lesz a multiboard-, a JAMMA szabvány és a kábelezés (harness) sajátosságairól, de sorra kerülnek a felújításhoz szükséges szerszámok, gépek és segédanyagok is. Addig is: Stay Tuned!

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Kommentelési szabályzat:

Kulturált formában bárki bármelyik cikkhez hozzászólhat (regisztráció nélkül és az email cím megadásával), de a háromnál több linket tartalmazó kommentek csak admin jóváhagyás után jelennek meg. Vendég felhasználók számára kötelező a captcha, a social media fiókkal belépőknek csak az első alkalommal szükséges az azonosítás.

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés