4. A JAMMA-ról úgy általában

Sokat emlegetjük a JAMMA rövidítést az árkád berkekben; a gépfelújítás, építés és üzemeltetés során gyakorlatilag nincs is olyan terület, ahol ne kerülnénk vele közelebbi kapcsolatba, így joggal tehetik fel a kérdést sokan: mit takar ez a kifejezés ? A származás egészen 1981-ig vezethető vissza, akkor alakult meg ugyanis a Japan Amusement Machinery Manufacturers Association  (értsd: Japán szórakoztató- és játékgépgyártók társasága) csoportosulás, amely először jegyezte be a kezdőbetűkből álló kifejezést Tokióban – igazi szervezetként azonban csak az 1989-es évtől kezdve működnek. A JAMMA gyakorlatilag egy olyan szabvány, amely standardokban rögzíti az I/O műveletek, az elektromos és jelátviteli (audió/videó/kontrol) szerkezetek interfészeit, ezáltal egységesítve az ún. árkád PCB csatolófelületeket. A szabvány elkészítésében a legnagyobb játéktermi érdekeltségbe tartozó cégek segédkeztek – köztük olyanokkal, mint a Namco Bandai, a Sega, a Taito, a Tecmo, a Capcom, a Konami és még sokan mások.

A szabványosításra azért volt szükség, hogy egyfajta univerzális interfészt alkossanak a számos egyedileg készült árkád játékgépben: 1985 előtt ugyanis minden egyes játékgép teljesen egyedi elektronikával, tápellátással, kábelezéssel és I/O megoldásokkal született meg, amely nagyban nehezítette a javítási munkákat és ellehetetlenítette a sasszé-kompatibilitást is. Az elavult játékok kicserélése nem volt hatékony megoldás – nem volt elég csak az artwork lecserélése, gyakran az egész kabinetet át kellett kábelezni és építeni, hogy az újabb PCB-ket (a játékokat tartalmazó romseteket és elektronikát magába foglaló kompakt nyomtatott áramköröket) megfelelően lehessen használni bennük. Ahogy egyre-másra jelentek meg az univerzális, több játék fogadására képes, ún. multislotos masinák, úgy vált egyre égetőbbé a probléma megoldása. 1990-re az árkád gépek jelentős része már JAMMA szabványra épült – mivel a kor játéktermi gépeinek előállításáért nagyrészt Japán felelt akkoriban, a JAMMA rövidesen de-facto szabvánnyá vált az egész világon.

A projekt olyannyira jól sikerült, hogy még most, 30 évvel később is ezen szabvány alapjaira építik a rendszereket – persze azért minimális eltérések előfordulhatnak, de ezek nem befolyásolják jelentősen a kompatibilitást, és egy-egy speciális játékra, illetve kiegészítő áramkörökre vonatkoznak *.

A JAMMA valójában egy 56pin-széles edge interfész, jól definiált input- és output tüskékkel, amelyek minden árkád rendszer számára megfelelő kapcsolati pontot jelentenek az elektronika köré épített sasszéval. Meghatározott pin-tüskék vonatkoznak a

• a feszültségbemenetekre (5V a játék-, és 12V az audio áramköröknek)
• a Player 1-2 joystick bemenetekre (minden irány, három akció-, és 1 start gomb)
• az analóg RGB videójel kimenetekre a negatív kompozit szinkronjellel
• az egységes hangszórókimenetre
• és további elektromos (érmefogadó), illetve karbantartási/menedzsment funkciókra (szervíz/teszt gombok, és tilt funkció)

* A fentebb említett eltérések általában a kései, gyakran extra pin-eket igénylő játékokra értendőek, amelyeknek pl. további extra gombokra, eltérő irányító-mechanizmusra, vagy többjátékos funkcióra van szükségük a működéshez (pl. a Street Fighter 2, vagy pl. a 6 gombos Mortal Kombat). Ezek a szoftverek rendszerint a JAMMA eredetileg nem használt, ún. reserved/foglalt pin-jeit használják, és a játék PCB-jén extra áramköri elemeket, vagy kiegészítő NYÁK-egységeket is tartalmaznak. Az ilyen modernebb rendszereket általában JAMMA+ elnevezéssel jelölik. Létezik még egy JAMMA Video Standard (JVS) szabvány is, amely a modern perifériák és a 2000-es évektől készült videójel kezelésére létrehozott ajánlás. Az egyetlen számottevő különbség JAMMA/JAMMA+ -hoz képest a videójel szinkronjel megjelenése a 60Hz-es képfrissítés terjedése miatt, az EDGE interfész kialakításában nincs különbség.

Hogy is kell a JAMMA-t elképzelni? Nos, a csatolón egyik oldalán található 2x28pin felső sora az ún. solder side – azaz a kaszniban található elektronikával összekapcsolt kábelköteg. A túloldalon foglal helyet az adott játékprogramot tartalmazó áramkör JAMMA lábkiosztást követő csatlakozója. Minden egyes láb a szabványban rögzített jeltovábbításért felelős, ezt egyébként jól szemléltető, ún. “JAMMA pinout” táblázatok is leírják. A mellékelt fotón a Street Fighter 2: World Warrior JAMMA PCB-je látható – pirossal jelölve a JAMMA csatoló interfész (lsd. fentebb).