Hogy is kezdjem: ismételten lehetőségünk akadt rá, hogy eltöltsünk egy szép hetet a Balatonon Gergő barátoméknál. Mikor hazajöttünk, világossá vált számomra, hogy már a környék sem a régi – írhatjuk az időjárás rovására, vagy foghatjuk a késői időpontra, de mindhiába: csak reménykedni tudok, hogy a gyermekkoromban az út szélén kígyózó kocsisorok, a sült kolbász, a vattacukor és a műanyag dobozból előugró rántott hús illata valamikor ismételten betölti a tömött strandok között némán fürkésző tekintetem. Mára nem maradt más, mint néhány helybéli és kevéske szerencsés fiatal gyülekező helye: kimentünk, hogy nyaraljunk – akárhogyis éreztük magunkat, nem volt olyan, mint tavaly. Sokat játszottunk közösen, de az, hogy még csak megmártózni sem volt lehetőségünk a kissé szocialista beállítottságú Balatonfenyvesen, elszomorított.
Idén sem megyünk a horvát tengerpartra… habár az ország innenső felén ez meglehetősen divatos dolog és némely (rosszul gondolkodó) ember szemében “természetes” nyaralási helyszín, tévednek. (Félre ne értsen senki: az Adria gyönyörű, jártam arrafelé nem is egyszer, sőt idén is terveztük, hogy leugrunk, de most csak a magyar tengert hozta a sors)
A horvátok lassan már unják a magyar turistaáradatot, joggal (úgy, ahogy anno mi nem kedveltük egy idő után a keletnémet “Fritz” özönt…) – mindenki arra törekszik, hogy az őrületes hajtás közepette néhány napot kikapcsolódjon – pedig nem kellene messzire mennie. Elég lenne csupán, ha megpróbálnánk megőrizni a magyar értékeket, és nem folyton folyvást a mást, a trendi, a köz véleménye szerinti “természetes” dolgokat figyelembe venni. A Balaton is lehet szép, kellemes és az ember nem is hinné, hogy mennyi ritkaság, muzeális érték, érdekesség rejlik a környéken. Jelenleg viszont nagyon úgy tűnik, hogy a tó turisztikai szempontból haldoklik: menj Tunéziába, Horvátországba, Ciprusra, Görögországba, hiszen már a balatoni nyaralás áráért megteheted – hirdeti a nyál, a mindent kisugárzó média a magenta színű (egyesek szerint trendi, pedig szvsz kifejezetten gusztustalan) “vegyél még egy mobilt, hogy a hűtőszekrényt is sms-en utasítsd a wap-ról” mobilszolgáltató reklámok között.
De nem folytatom inkább: jövőre ha jó idő lesz, megint lemegyünk és megintcsak megpróbáljuk jól érezni magunkat. Lehet, hogy ez egy múltból visszatekijtő álom marad, de ÉN legalább megpróbálom. Hacsak a trendi dolgok és a gyönyörű Adria mellett is, de adok még esélyt gyermekkorom nyári emlékszülő helyszínének. 😉
