Unokaöcsém vidáman fedezte fel a szekrény mélyén turkálva, hogy neki bizony megvan még a kitűnő állapotban levő Super Nintendoja: bár az idő vasfoga miatt néhány eleme szépen besárgult (tényleg, tudja valaki, hogy mi az oka ennek, illetve lehet-e rajta javítani?), de kiválóan működik, így holnaptól masszív retrózásba kezd a hosszú évek alatt acélosra edzett WoW- és úgy általában PC gamer. Holnap kap tőlem egy szép kis pakkot: Legend of Zelda: Link to the Past, Super R-Type, Super Star Wars, Yoshi’s Island 2, a Mario All-Stars, valamint az elmaradhatatlan Super Metroid. Utóbbi amúgy gyakran eszembe jut mostanság az Other-M miatt, és bár ezt az elmaradást még pótolnom kell, annyi biztos, hogy Samus Aran fénye mit sem fakult az elmúlt 26 esztendő alatt… s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az utóbbi időszak legjobb művészi szüleménye.
Bár az idén érkező Wii U-ra nincs még bejelentett új Metroid epizód (és a kiotóiakat ismerve egy ideig nem is lesz), biztos vagyok benne, hogy a soron következő, és nagy változásokat hozó Zeldát, és új Samus kalandot is kalapálják már – legalábbis a tervezőasztalon biztosan. Titkon persze sok rajongó (köztük magam is), arra vár, hogy a Nintendo ezúttal már valóban folytassa a 2002-es, Gameboy Advance-re megjelent Metroid Fusion cselekményét, amelyben kedvenc videójáték-hősnőnk a BSL kutatóállomáson történt kalandjai közben esküdt ellensége DNS kódjával fertőződik meg. A szám szerint csak Metroid 4-nek hívott epizódban nem mellékesen ugyanaz a Yoshio Sakamoto tevékenykedett Lead Writerként, aki régi motoros révén anno a 16bites korszak csúcsjátékának számító Super Metroidot, illetve a nemrégiben megjelent, és múltidéző szerepet betöltő Metroid: Other-M Wii-t is jegyzi; és bár utóbbi nem lett akkora bombasiker, mint ahogy azt a játékipar az egykori klasszikus lenyomataként várta volna, a Wii-re fejlesztett 2D-3D epizód szintúgy a polcra tehető a sorozat többi kiváló darabja mellé, hiszen a franchise összes olyan pozitívumát tartalmazza, amelyet egy Metroid játék kapcsán csak elvárhat a gamer. A Wii U ráadásul sokkal masszívabb, és kevésbé kritizálhatóbb erőforrásokkal rendelkezik majd int elődje, így valóban nem lesz majd indok a sajnálkozásra, hogy milyen lenne Samust a rivális platformok dicsfényében úszva látni. Adott a vászon, az ecset, és a képzelőerő: a kérdés csupán az, hogy huszonhat év távlatából a kiotói óriás mit kezd majd a nagy N triumvirátus egyre korosodó tagjaival…
[Fotó: poojipoo Paintbrush Gallery @ DeviantArt]
[Header: Behind the Visor – Metroid Prime 3: Corruption]
Fehérítés témában: a besárgult burkolati elemeket le kell bontani és hidrogén-peroxidban (H2O2) áztatni, lehetőleg napokig. A fodrászok által használt 9%-os töménységű anyag is megteszi. Bővebb infót, ill. konkrét tapasztalatokat, képeket találhatsz az amigaspirit.hu “A nagy fehérítő topic” című fórumában.
Hú, köszi szépen az infót. Ez amúgy nem oldja le a műanyagon levő feliratot?
Meglesem a fórumot, a napokban amúgy is jártam arra, mikor Amigás nosztalgikus hangulat kerített hatalmába. 🙂
Sajna ezzel kapcsolatban konkrét tapasztalatokkal nem szolgálhatok, de ahogy a képeket néztem a topicban, billentyűzet gombokat is sikeresen fehérítettek az ‘amigók’. 😀
Utólagos magyarázat:
Egyrészt az SM minden idők egyik legjobb Metroid játéka, másrészt az is Sakamoto rendezésében készült, harmadrészt pedig a kronológiai sorrend szerint az Other M a Super Metroid és a Metroid Fusion között helyezkedik el.