Míg el nem felejtem: ma terveztünk egy aprócska piknikes kiruccanást a helyi csónakázó tóhoz – amolyan kiskosaras, kiülős, beszélgetős formában. Nagyon várom már, szép az idő, jó a kedvem, este még egy bowling is bele fog férni a programba. Amúgyis régen voltunk már – igaz, szerintem marhára gyengusz teljesítményt fogok nyújtani, de hát ez van. Majd lesz jobb is 😉
Valahogy ma eddig minden oké, remélem így is marad, amíg ágyba nem bújunk Vacakkal. Kellemes napot mindenkinek!
Édes, ez szokás szerint nem rajtunk múlott.
És azt is el kell mondanom, hogy nagyon jót társasoztunk, vagy nem? Ja nem, hiszen ez is elmaradt (természetesen nem mi mondtuk le). De akinek nem inge, nem veszi magára, akinek viszont az, nagyon melegen öltözzön fel!
Valóban így történt. Csalódott vagyok (veled együtt) és ez nem az első alkalom már. Nem szeretem, ha valamit lebeszélünk és önnön hibánkon kívül mégis törlődik a program – ami valljuk be, egész jó lett volna. Legközelebb sokkal óvatosabb leszek a programszervezői képességünkkel.
Szióka!
Sajnos a progik nem jöttek össze, és szokás szerint nem a mi hibánkból. Na de nem baj, lassan már hozzászokunk ahhoz, hogy mindig az utolsó pillanatban mondják vissza, arra hivatkozva, hogy nincs kedvem. Talán majd legközelebb összejön. De ha nem, az sem baj.