Kiolvadt biztosíték

Hát ezen is túl vagyok. Nem gondoltam volna, hogy ilyen állapotban leszek vasárnap estére. Nem csoda, hogy géphez ülni sem volt kedvem, hát még blogolni – 3 ZH és megannyi meló után… Bárcsak ne tanultam volna – csak elvesztegettem vele az időt, amiből amúgyis kevés van. Tényleg, miért nem 36 óra egy nap? Sokkal könnyebb lenne az élet…

De sebaj: letudtam a Call of Duty: Big Red One végigjátszást, mint ahogy a többi apróságot is – már csak a havi kedvenc Retro-m van vissza Martin maestronak, de ez a meló számomra kedves. Annál is inkább, mert történelem – egy olyan téma, ami mindig is érdekelt és sok hasznos információt megtudhat belőle az ember. Ismerned kell a múltat, hogy értsd a jelent, és fürkészd a jövőt. Egy-egy darabka videojáték történelem, a kultúrális mivoltunk része. Alapja egy olyan média- és új innovatív játékélményeket hajszoló játékos társadalomnak, amely meghatározza a jelenkor felhozatalát, formálja és alakítja a jövőt. Mert a kitaláció igazából a mi feladatunk lenne, nem a fejlesztőké akik a saját álmaikat a monitorra alkotva próbálnak meg minket beskatulyázni. A mi elveink, a mi vágyaink és ötleteink kellene, hogy ott legyenek a képernyőkön – ez így egy szürreális, önismétlő és felgyorsult, elautomatizálódott világ, amelynek nem adok sokat és kiégeti önmagát.

Talán jobb is lenne kivágni a biztosítékot és új alapokra helyezni a jelenkori videojátékot, mint fogalmat. Noha a “játék” mint ismert szórakozási forma végigkísérte az emberi evolúciót, de van egy olyan érzésem, hogy csak a távol-keleti kultórában maradt meg hagyományos formában. Lenne mit tőlük tanulni – ott, abban a világban, ahol a rajongást és a játékokba való teljes belefeledkezést nem nézik rossz szemmel. Ahol nincs szúrós tekintet és “önnön magadat hülyének tituláló gondolat” mások szemében, ha előhúzol a zsebedből egy Gameboy-t a buszon, vagy villamoson…

Nem csoda, hogy mi, az idősebb korosztály mindinkább szúrós, kritikus szemmel tekintünk a mai kor felhozatala iránt. Talán gyermekkorunkat, gyereket rajongásunkat keressük egy-egy valamit is érdemlő játékban – azt az időt, és élménybombát, aminek dózisa még akkor ért minket, amikor minden lassabb és nyugodtabb volt. Nem fulladtunk meg a havi játéktermésben, amikor még az Atari 2600 és a NES korszaknak éltünk és áldoztunk. Kevés maradt abból a korból, a hírnönöket keresni kell. Odafigyeléssel és higgadt fejjel még mindig itt vannak közöttünk – néhányunknak talán sikerül elkapni egy-egy relikviát.

Szólj hozzá!

Kommentelési szabályzat:

Kulturált formában bárki bármelyik cikkhez hozzászólhat (regisztráció nélkül és az email cím megadásával), de a háromnál több linket tartalmazó kommentek csak admin jóváhagyás után jelennek meg. Vendég felhasználók számára kötelező a captcha, a social media fiókkal belépőknek csak az első alkalommal szükséges az azonosítás.

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés
Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE