Kicsit meg voltam lőve a nyáron: az a helyzet, hogy nem volt lehetőségem semmi újdonságot kipróbálni azóta, hogy lecseréltem a PC-met egy notebookra. A probléma fő oka legfőképp a nextgen hiánya: sem PC-vel, sem konzollal nem ruházott fel a jó isten mostanában, így azt a Bioshock végigjátszást sem tudtam elvállalni, amivel Bear kolléga bízott meg. Már-már ott voltam, hogy a rendelkezésre álló vésztartalékot is felhasználom egy hirtelen jött Xbox 360 vásárlás okán, de másfél napnyi idegesség, és a ‘vegyem- ne vegyem… komponens-hdmi… strapabíró-bekrepáló’ kérdésköröket alaposan megemésztve úgy döntöttem, inkább a halál, mint egy használt flashelt Xbox (BlackLord, Ghz, skacok: thanx a létfontosságú infókat!). A jó eszemre hallgatva végül a szeptember végén debütáló limitált, HDMI-vel felruházott Halo 3 Xbox 360 Edition mellett döntöttem. Hogy a választásom helyes volt-e, avagy sem, az idő mondja majd meg helyettem. Bízom a három év gariban, a módosított hűtésben és a platformban: ha a karácsonyi játékdömpingre gondolok, máris izzadni kezd a tenyerem…
Végül azért a Bioshockot is sikerült működésre bírni: hosszas kutatás árán sikerült lenyúlni unokaöcsém 6600 GT-jét (kösz Bruce!), és Kisvacakom számítógépét is (mindig a bajban mutatkozik meg, kikre számíthat az ember és kik a barátai…) – a kettőt összeboronálva sikerült egy futtatásra alkalmas platformot összehoznom, amivel végre pontot tehetek a Rapture-ben történtekre. Az X360 bár csak néhány hét múlva lesz esedékes, nem aggódom… az elsőbbség úgyis Samus Arant illeti meg, aki már a hétvégén beköltözik a szobámba. A hideg élelem már bekészítve, úgyhogy pénteken kalandra fel!
