Gondolom nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a nagy nyári leárazások bizony a videojáték szaküzletekre, online shopokra is kihatással vannak, így előbb-utóbb minden neves oldal fejlécében ott fityegnek majd a SALE-t hirdető reklámbannerek. Július második hetében jómagam is belefutottam az első nagy volumenű kiárusításba, amit az általam korábban is favorizált Play-Asia követett el. Unokaöcsémet, mint frissen sült Xbox 360-as tulajdonost értesítve rögvest telepakoltuk játékokkal a virtuális kosarainkat, hiszen a harmadára leárazott játékszoftverek grandiózus választékában mindkettőnknek akadtak kedvencei. Míg ő az Universe at War, és a Frontlines: Fuel of War mellett koppintott a buy gombra, addig én egy Colin McRae: DiRT Classics és a Lost Planet: Extreme Condition Limited Edition mellett törtem lándzsát – pechemre. A Lost Planet első, fémdobozos kiadása ugyanis nem volt készleten, és mivel külön kértük a szállítást (a vámköltség elkerülése érdekében), az én pakkomat csak a beérkezés után, négy nappal később tudták postára adni. Tanulság: ha egy játéknál többet rendeltek külföldről, nem érdemes a bélelt borítékot, mint szállítási formát választani – még akkor sem, ha biztosítva van a csomag – az ugyanis a legtöbb esetben sima Airmailként érkezik, amelyhez nem nyár nyomkövetés, tehát lényegében nem lehet kideríteni, hogy hol és merre jár a csomagod (plusz könnyebb a postai dolgozóknak lenyúlni…). Hogy miért mondom ezt?
Unokaöcsém egy héttel a július 11-ei kiszállítást követően már örömmel újságolta, hogy épen és egészségesen megérkeztek a játékai – na most, aki gyakran rendel külföldről az tudja, hogy Ázsiából ez egész gyorsnak számít, így nem is zavartattam magam miatta, ergo az én csomagom amúgy is négy napos hátránnyal indul az övéivel szemben. Egészen két és fél hétig nyugodt voltam, amikor azonban az említett 7-14 munkanap is letelt, írtam egy érdeklődő levelet a Play-asia ügyfélszolgálatának, akik egy nappal később megnyugtattak afelől, hogy az Ázsia-EU légposta 7-21 munkanap, így legyek türelemmel, rövidesen biztosan megérkezik a csomagom (csak akkor azt nem értem, miért 7-14 nap van feltüntetve szállítási idő gyanánt a rendszerükben). Ne akarja tudni senki, milyen az, amikor a munkahelyedről hazaérve azon izgulsz minden nap, hogy “vajon hagyott-e értesítőt a postás, vagy a szomszéd néni átvette a csomagomat?” Most így, lassan öt hét után már fel sem veszem ezt a gondolatmenetet, csak csendben nyugtázom, hogy “ma sincs változás”.
Az elmúlt hetem napi szintű Play-Asia Customer Support levelezéssel telt el, amelyben először hülyének néztek (érdeklődjek a vámosoknál, és a helyi postánál – előbbinél nem indokolt az érték miatt, utóbbinál felesleges), másodszor szintén (lásd az előző kérésüket), harmadszor húzták az időt (elkérték az adataimat, amikkel egyébként már ötödszörre rendeltem), majd negyedszerre elrendelték maguknak a csomag keresését, amely további HÁROM hétig is eltarthat. Mindezt természetesen másnapi válaszolgatással, így most jelenleg ott tart a folyamat, hogy keresik az ellopott-elkeveredett pakkomat, amely nagy valószínűséggel soha nem jut el a címzettjéhez. Az esetek többségében a hunyó mindig a Magyar Királyi Posta intézménye, ahol a surmó, tapló, tolvaj postás banda lopja szét a biztonsági őrök szemét a Nemzetközi Kicserélőben – felesleges miatta lázadni, sokadszori bejelentésre sem változik a helyzet, a DVD formájú csomagokat alapjaiban ignorálják az enyves kezek… te meg futhatsz a várva várt csomagod után, amely után még szerencse, hogy a nagyobb nemzetközi online store-ok nem vették le címlistájukról az országot (senki nem hibáztatná őket ezért, teszem hozzá). Mivel az ilyen helyzetek elkerülése érdekében mindig jár biztosítás a szállításhoz, legalább annak örülhetek, hogy a nyomozás lezárultával még egyszer elküldik a rendelésemet – feltéve, hogy az említett szoftverekből van még a raktár polcain, ugyanazzal az árcédulával. Akárhogy is: a visszaszolgáltatott pénzzel nem vagyok kisegítve, mivel nekem a csomag kell, nem pedig az ellenérték – ez pedig egy limitált mennyiségben gyártott, ritka és értékes termék esetében nem értékelhető szolgáltatás (“hétköznapi”, újra beszerezhető dolgok esetében viszont elfogadható “kártérítés”).
Röviden ennyi a történet: játék még mindig nincs, eredmény úgyszintén, így egyelőre függőben van az egész keresési procedúra. Még jó, hogy PayPallal fizettem, így esetleges negatív hozzáállás esetén akár Claimet is indíthatok a cég ellen. Ugyanakkor viszont nem hibáztatom a Play-Asiat sem, mert ők aztán igazán nem tehetnek a dologról, csak a Customer Support babazsúrt idéző ügyfélinformációs rendszerén történő sokadszori végiglovaglás alkalmával borult ki a bili – pláne úgy, hogy tudom: megint a mi Postánknak nevezett állatkertünk a ludas (T. a maroknyi kivételnek). Egyébként is: ki az, aki jól viselné a másfél hónapos várakozást? Még jó, hogy a Mass Effect: LCE-nek nem kélt lába…
