Tag Archives: arcade

Hogyan készíts magadnak all-in-one játékkonzolt?

Régóta nem volt már DIY (do it yourself, csináld-magad) jellegű poszt a Retroidon és mivel a C64 restauráció befejezéséig még néhány nap hátra van, készült egy rövidke kis szösszenet arról, mennyire egyszerű egy Raspberry PI mini-számítógépből egyetlen délután leforgása alatt igazi retro játékkonzol (- és játék) gyűjteményt varázsolni. A dolog amiatt is érdekes, mert a múlt heti SaveGame rendezvényünkön tömegesen kaptam a kérdéseket, hogy mi ez a Retropie pontosan és hogyan (működik), így összekalapáltam egy “lépésről-lépésre” útmutatót, hogy építhetsz magadnak egyet. Az anyag itt szalad, de a legutóbbi Bonus Stage podkesztjeinkben is beszélgettünk róla. A cikk a lentebbi linken szalad, kellemes olvasgatást hozzá!

Hogyan készíts magadnak Retropie konzolt – ismertető

6. MAME: PC az arcade gépekben

2017 decemberét tapossuk éppen, így nagyjából bő másfél év telt el azóta, hogy az SNK Neo Geo MVS árkád játékgépem felújítását befejeztem. Azóta szépen gyarapítottam a gépben használható játékok sorát (eredeti Neo Geo MVS kazettákkal, a prototípus Hyper Neo Geo 64 Fighting Boarddal illetve a hozzá használható verekedős játékokkal), sőt: alkalomadtán előkerül egy Neo Geo 161 in 1 multicart és a minimális átalakítás okán használható Pandora’s Box #4 650 címből álló játékgyűjteménye is. Nem titok, hogy bármennyire is SNK párti vagyok, mégiscsak utóbbit használtuk a legtöbbet játékra, hiszen ez az ARM Cortex chipre épülő emulátorkártya majdnem az összes nagyszerű árkád címet tartalmazza.

Valami ilyesmi lesz majd a végeredmény

A kulcsszó a majdnem. A Pandora’s Boxokban használt és ARM-re fordított FinalBurn Alpha szoftverkörnyezet, illetve az emulációhoz nagyjából alkalmas, de az izmosabb hardvert igénylő játékok futtatásához már karcsú erőforrás eléggé kiismerhetetlenül működik bizonyos rendszerek esetén. Többek közt ezért sem található meg rajtuk például a Mortal Kombat sorozat, a Killer Instinct és még számos, korábbról származó, de számomra igencsak hiányolt játékprogram. A több tucatnyi játékkal eltöltött óra után persze szépen felszínre kerülnek az egyéb hiányosságai is: a menü csak limitáltan testreszabható, nem cserélhetőek rajta a játékok és nem bővíthető (elvileg) a meglévő library sem, mi több: áramtalanítás alkalmával nem jegyzi meg a hi-score adatokat és az audio kimenetén is lenne mit csiszolni… révén, hogy az eredeti JAMMA kimenet valójában mono, viszont a kasznim a Neo Geo standardoknak megfelelően sztereó felszerelést kapott. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a PB4 bizonyos példányai “okosíthatóak”, de ezekhez szét kell szedni a board-ot és a microSD-n turkálva lehet a kevésbé erőforrás-igényes rom pakkokat hozzáadni. Alternatív opció: már kész unlockolt image fájlokat is le lehet tölteni és felmásolni az SD-re, ám… a fentebb említett játékok továbbra sem futtathatóak.)

Ezért döntöttem úgy, hogy belevágok a PC > JAMMA projektbe, amely egy remek DIY (csináld magad) megoldás a Pandora’s Box (és az ehhez hasonló kínai kompakt) rendszerek szakszerű kiváltására. A gyakorlatban annyit takar, hogy a gép belső felépítése teljesen érintetlen marad, csupán a kínai, kifogásolható multikártya helyére egy (főként) MAME emulátort futtató PC, illetve egy interfész-átalakító adapter (esetemben egy J-PAC) kerül. Ez azért is jó, mert:

  • Nem szükséges feltétlenül új számítógépet vásárolni csak emiatt
  • A leendő rendszer sokkal testreszabhatóbb lesz, cserélhető külsővel
  • Ha ügyesen tervezünk, eltűnnek az ARM chip szűk hardveres erőforrásaiból fakadó problémák
  • Egyedi külcsínt varázsolhatunk az egész rendszernek
  • Egyszerre akár több árkád rendszert, konzolt, vagy egyéb rendszereket emulálhatunk
  • Átalakítás pedig csak minimálisan szükséges

Nem kell megijedni, nem lesz egérrel és billentyűzettel történő bohóckodás és a Windows felület felbukkanása sem várható opcióként: egy ügyesen beállított árkád frontend (a felszín, azaz maga a grafikus emulációs keret- és menürendszer) teljesen elfedi az operációs rendszert és magát az emulátort is, így bekapcsolásakor automatikusan a megszokott játék vagy rendszer választó menüsort, illetve a játékok listázását fogja mutatni. Az idáig vezető út azonban elég izgalmat és buktatót tartalmaz ahhoz, hogy ne legyen néhány kattintással elvégezhető feladat, így a korábbi projektjeimhez híven most is olvashattok egy kisebb ismertetőt arról, hogy készült a Retroid Starcade MAME PC környezete.

Megj.: A bejegyzés végén minden linket és hasznos információt megtalálsz a lentebb emítésre kerülő illesztőprogramok, frontendek, emulátorok, hardverek elérhetőségeihez, ismertetőihez.

A beépítendő PC hardver megtervezése / beszerzése

Minthogy alapvetően egy beépítendő PC-ről beszélünk, a csupasz hardver is megfelelő lesz – se monitor, se billentyűzet, se egér, semmi más nem szükséges a működéshez. Mivel én speciel a MAME64-hoz építettem rendszert, a legfontosabb a minél magasabb órejelen futó CPU volt (elég a 2 CORE, a MAME alapvetően nem többmagos rendszerekre, hanem a magas órajelre van optimalizálva) – persze nem ártott a megfelelő mennyiségű RAM és egy gyors HDD sem.

Nagyjából ezekre az alkatrészekre lesz szükség

Nem kell nagy dolgokra gondolni: egy olcsó, integrált hangkártyás mini-ITX alaplap is megteszi, egy low-end Pentium, vagy régebbi C2D kíséretében. Egyetlen dologra kell még figyelmet fordítani, az pedig a VGA típusa, melyből ha nem árkád VGA kártyával van dolgunk (gyanítom senkinek nincs ilyen otthon), akkor csak és kizárólag egy korai Radeon HD-val próbálkozzunk. Ezekhez a sorozatokhoz készült ugyanis olyan módosított driver, mellyel kicsikarható a 15KHz-es videójel, amelyet a JAMMA kasznik képmegjelenítői használnak. A teljesítmény másodlagos, mivel a kártyából csak a 2D részt fogja a MAME használni, így gyakorlatilag minden 3D-s poligon is szoftver renderrel fut, azaz mindent a CPU fog számolni. Jómagam egy passzív hűtésű Radeon HD6750-re építettem fel a saját rendszeremet, amely tökéletes választás volt (és csendes is).

Milyen egyéb alkatrészre van még szükség?

Bár a gépben benne lehet hagyni az eredeti tápegységet is (hiszen a képcsövet és az egyéb áramköröket üzemeltetni kell), a PC alaplapunkhoz szükség lesz egy klasszikus ATX-es PC tápegységre is. Emellett a legfontosabb talán a már meglévő Control Panel vezérlés és a PC-n futó MAME emulátor összeköttetését biztosító interfész. Két megoldás létezik rá:

egy USB-s Zero Delay Encodert beiktatva újra átkábelezzük a CP gombjait és manuálisan beállítjuk az egyes gomblenyomásoknak megfelelő karaktereket az emulátorban

vagy beszerzünk egy plug’n play USB PC>JAMMA átalakítót, azaz a J-PAC interfész kártyát.

Előbbi előnye, hogy olcsó, viszont a VGA képcsőre történő rákötését nem oldja meg (azzal tehát külön kell foglalkozni) és a CP kábelezésnél is lesznek plusz körök. A J-PAC ezzel szemben egyfajta túlbiztosított all-in-one megoldás, mert semmit nem kell vezetékezni (kivéve, ha az 5-6. gombot is szeretnénk használni), magába foglalja a videójel továbbítását a JAMMA interfész panelen, egyedi puffer megoldást használ, rövidzár- és túlfeszültség-elleni megoldásokat vonultat fel plusz még a videójel szinkronizálásról is gondoskodik – cserébe viszont 20+ ezer Ft-ba kerül.

VGA-ból egy low-end Radeon HD is elegendő

Mivel én a 100%-os Neo-Geo / JAMMA kompatibilitás és a gyors csere-opció miatt nem akartam változtatni a kaszni már meglévő belső kiépítésen, a J-PAC mellett tettem le a voksom. Semmi más dolgom nem volt, minthogy USB-n összekötöttem az interfész panelt a PC-vel, a VGA kábellel és kész is volt a művelet – az egész nem tartott tovább három percnél. Persze, ez csak az alap konfiguráció: a J-PAC számos hasznos funkcióval rendelkezik a Zero Delay encoderrel szemben, így kicsit komolyabban kezeli a billentyűzet-puffert is, és alapból a MAME-által használt gombleütésekre van programozva (amit persze bárhol át lehet variálni). A J-PAC további hasznos funkcióiról a gyártó weboldalán olvashatsz bővebben (link a bejegyzés végén).

 A PC környezet beállítása

Innen kezdődnek az igazán izgalmas dolgok, mivel néhány kábelt eddig összedugni eddig nem volt kihívást rejtő feladat. A PC-n futó szoftver már annál inkább érdekes, mert számos olyan buktatót tartalmaz, amelyhez nem egyszer órákat és napokat kellett bújnom az Internet különböző DIY fórumos bugyrait. Lássuk sorban:

Telepíts fel egy teljesen standard, minden extrát nélkülöző Windowst (8.1-et vagy 10-et javaslok), az összes létező illesztőprogrammal együtt. Egyelőre hagyd a Radeont a gyári illesztőprogrammal futni, később úgyis lecseréljük majd.

Szerezd be a MAME-hoz szükséges fájlokat. Az aktuális verziót a MAMEDEV-ről húzhatod le. Olyan verziót válassz, amelyhez a torrenten rendelkezésre áll a teljes Romset, beleértve a CHD lemezkép fájlokat, az artworkokat, a screenshotokat, a videó snapshotokat, a flyereket és minden egyéb multimédiás anyagot. Tipp: a pleasuredome torrent trackeren meg fogsz találni mindent. A bejegyzés írásakor én a MAME 0.192-re húztam fel az egész rendszert, mely mindent összeállítva a fentebb felsorolt, letöltendő addon-okkal együtt mintegy 700 GB-ot foglal el jelenleg. (Tipp: érdemes legalább egy 1TB/64M/7200RPM/2.5″ paraméterű HDD-t választani, melyre min. kettő partíciót javasolt készíteni (1/Windows, 1/MAME + a frontend pakk). Linuxot is használhatsz, az emulátorból és a frontendből is létezik pl. Ubuntu -distrora telepíthető változat, ami gyengébb vas esetén lehet indokolt.)

A kész rendszer, immár tesztelés közben

Olyan grafikus ún. “frontend”-et válassz, amely egy tetszetős, egyszerű, de mégis praktikus menüvel ellátott grafikus felületet ad majd a kezedbe. Több ismert frontend közül is választhatsz, de a PB4 kiváltásához bőségesen elegendő a könnyedén testreszabható Attract Mode is, amely a MAME-n kívül számos további emulátort is képes kezelni, amennyiben ez a cél. Sok hasznos opciója mellett legnagyobb előnyének talán a scrapert tartom, amellyel könnyedén végigellenőrizhetőek a hiányzó média anyagok, melyeket a rendszer automatikusan le is tud tölteni a thegamesdb.net, mamedb.blu-ferret.co.uk, és hasonló oldalak adatbázisaiból, a beállított MAME XML fájlunk (MAMExxx.xml) alapján.

Telepítsd fel a MAME64-et (vagy amelyik verziót szeretnéd), másoldd fel a ROM-okat az általad definiált helyre és elérési útra, és tedd ugyanezt meg a médiatartalmakkal (artwork, screenshop, video snapshot, flyer, control panel, stb.)is: a megfelelő almappákba történt rendszerezés után a mame-ben állítsd be az egyes addonok elérési útját is.

Ezt meg kell tenni az Attract Mode-ban is: magában a frontendben a konfigurációs menü eléggé beszédes, így könnyedén be tudod állítani a külcsínt, a skin-t, a menüket, a program viselkedését, végezetül pedig a MAME emulátort és a hozzá tartozó összes foldert is. Az Attract Mode sokféle emulátort kezel, mivel azonban én csak a MAME-ra fókuszálok elsősorban, ezért csak a MAME-specifikus paramétereket kellett beállítanom.

Add meg az Attract Mode-nak az Import fájlok mame.xml és a catver.xml fájlok helyét (megadhatsz egyszerre több .xml fájlt is, pontosvesszővel elválasztva). Ha nincs catver.xml fájlod, letöltheted a Romseted verziójának megfelelő változatot az Internetről (lsd: link lentebb). Javasolt megtenni, mert ez a lista felelős a megfelelő játék-kategóriák- és egyéb, romszettel, kapcsolatos információk megjelenítéséért.

Végül építtesd fel az Attract Mode adatbázisát a scraperrel (a program szépen végig fogja nyalni a teljes bemappelt romstruktúrát, és a mame.xml / talált romseteknek megfelelően a teljes ROM állományodat összehasonlítja a fellelt egyéb tartalmakkal). Az adatbázist követően a netkapcsolatod segítségével a scraper le fogja tudni tölteni az Internetről, ami esetleg még hiányzik egy-egy játékhoz (flyer, screenshot, videó, vagy bármi más).

Végezetül már csak egyetlen dolog van hátra: az Attract mode automatikus elindításának, illetve kilépéskor a Windows azonnali leállításának bekonfigurálása. Az automatikus indítást a Windows ütemezett feladatainál adhatod hozzá, a leállításhoz pedig a shutdown parancsot kell beparaméterezni az emulátorban.

Az egyik beépített Attract Mode frontend skin

… és kb. ennyi, persze a fentiek mellett egy rakás egyéb finomhangolási lehetőségre is megoldást nyújt a frontend, amit célszerű is végignyálazni a a praktikus és kényelmes használat érdekében. A teljesség igénye nélkül íme néhány, amit mindenképp javaslok megejteni:

Az első és talán leghasznosabb a különböző menügombok és gomblenyomások interakciója: könnyedén beállítható pl. hogy bizonyos gombokat egyideűleg a játéklistában lenyomva, előugorjon a frontend menüje, a kilépés, a kedvencek menü, vagy épp a szűrőfeltételek kilistázása

pl. a favorit-listák létrehozása, mellyel létrehozhatunk akár több, saját szájízünk által összeválogatott játéklistát

a szűrők beállítása: egy rakás Romset felesleges a full MAME pakkból, hiszen nem akarjuk látni pl. a nem emulált, a hibás, vagy épp a bootleg kópiák változatait, de a a rendszerek bios fájljaira se vagyunk kiváncsiak

Ezekre a fenti példákra nagyon jó leírásokat és guide-okat találsz az Attract Mode wikijében, így érdemes átnyálazni az ide vonatkozó oldalakat, mielőtt végleg összeszereled a gépedet. A magam részéről a fentiek mellett beállítottam jónéhány gyorsbillentyű kombinációt is, amely gyakorlatilag annyit tesz, hogy több gomb egyidejű lenyomására lehet emulátor-eseményeket beállítani, mint pl.: a Favorit lista kezelőt, a menübe történő visszalépést, az adott játék MAME menüjének behozatalát (ez gyakran kellhet a testreszabáshoz, az adott játék paramétereinek ill. dip-switchjeinek beállításához), a gép leállítását, és még sok egyebet).

Ha mindennel elkészültél, már csak egyetlen dolog maradt hátha: a VGA kártyához fel kell tenni a 15Khz-re patchelt illesztőprogramot és már lehet is próbálkozni az árkád gépben történő használattal. Ehhez ismertetőt, leírást és egyebeket a bejegyzés végén található Link-gyűjteményben találsz.

Íme egy videó, hogy a gyakorlatban hogyan is néz ki a Retroid Starcade MAME-re alakított lelkivilága !

Mindenkinek élvezetes szerelést és jó játékot kívánok! A teljes alkatrészlistát és a hasznos linkeket megtaláljátok lentebb, a kérdéseket-megjegyzéseket pedig a komment szekcióba tehetitek fel.

ps: a beépített, véglegesített rendszer szépen beszerelhető úgy a kaszni belsejébe, hogy bármilyen JAMMA lap, vagy a Neo Geo MVS fogadó is beférjen mellé. Íme, néhány fotó a végleges elrendezésről >>>

Linkgyűjtemény

Stinger [2018. február 04.]

Raiden [arcade 1990] ízelítő

A JAMMA multiboardnak hála, szépen lassan lépkedek végig az árkád klasszikusok listáján – ennek köszönhető, hogy az egyik kedvenc játékstílusom, az arcade shooter szekció egy újabb érdekes játékába futottam bele a minap. Amellett, hogy a Raidennel ez már a sokadik találkozásom, nem csak a stílusa miatt kapott kiemelt figyelmet: az idén 26 éves sorozat azért is aktuális, mert a legújabb tagja, a Raiden V épp az elmúlt napokban debütált az Xbox One piactéren. Ezt ünnepelendő adóztam a játéknak annyival, hogy írtam egy apróbb ízelítőt az 1990-es első árkád verzióról. Kellemes olvasgatást hozzá, az irományt IDE kattintva, vagy a felül Shooter Base szekció alatt is megtaláljátok.

raiden_flyer

Raiden [Tecmo]

RAIDEN

Platform: Arcade (JAMMA)
Fejlesztő/Kiadó: Seibu Kaihatsu/Tecmo
Megjelenés: 1990.09.
Játékosok száma: 1/2 fő kooperatív
Wikipedia oldal: https://en.wikipedia.org/wiki/Raiden_(video_game)

Próbálgatva a kedvenc shooter kategóriámba tartozó játékokat az árkád gépemen, egy jól csengő név jött szembe velem. A RAIDEN cím mögött megbújó játék a köztudatban bár kevésbé ismert, viszont a zsáner kedvelőinek ismerősen csenghet, ráadásul most (2016. május 20.) éppen aktuális is, mivel a sorozat sokadik epizódja, Raiden V címmel éppen a múlt héten debütált az Xbox One piactéren.

A Raiden egyébként egy vertikális háborús árkád shooter még 1990-ből, amelyet a máig aktívan ténykedő, mellesleg a sorozatot mindvégig szárnya alatt tartó Seibu Kaihatsu fejlesztette le a klasszikus játéktermi rendszerre. A csapat 1982-ben alakult meg Tokióban, első játékuk az 1983-as Stinger volt – már akkor is törekedtek az egyedi külsőre, hiszen alapvetően egy horizontálisan scrollozó shootert készítettek, de vertikális kijelzőre optimalizálva, ami elég idegennek hatott elsőre.

raiden00 raiden01

Visszatérve a Seibu Kaihatsura, az első árkád siker (1989, Dynamite Duke) után debütált Raidennel és néhány nagyon jól sikerült folytatással alapozták meg a fejlesztőcsapat viszonylag rövid jövőjét. 1999-ben ugyanis történt valami az árkád divízióval, mert még a hivatalos weboldaluk is elérhetetlenné vált (később kiderült, gyakorlatilag csődbe mentek) de a felnőtteknek szóló Mahjongg szférában ténykedő csoportjuk valahogy még életben tartotta a céget 2005-ig. Ekkorra már elkerülhetetlen volt a csőd, de a fejlesztőcsapatnak MOSS néven szerencsére sikerült egy új stúdiót alapítani a korábbi cég romjaiból. Nem is tétlenkedtek, kivásárolva a Raiden jogokat a korábbi jogelődből, még ugyanabban az évben be is fejezték a Raiden III-at, két évre rá pedig Raiden IV-el lövöldözhettek már a rajongók. Természetesen sok spinoff és verzió megjelent a sorozat tagjaiból, bővebb információt a Wikipedia oldalán találtok.

Szóval, Raiden: a japán-angol fordításban “vihar és villámlás”-t jelent. A névadás nem véletlen (egy II. Világháborús japán harci repülőt, a Mitsubishi J2M-et is így hívtak), így valahol megvan a kapcsolat a játékhoz: 2090-ben, egy fikcionális jövőben járunk, ahol a Földet lerohanó Cranassian nevű idegen faj inváziója ellen kell bevetni az utolsó lehetőségként elkönyvelt Raiden SuperSonic Attack Fighter nevű csodát, amely egy ellenségtől szerzett hajó technológiáján alapuló szupertitkos fejlesztés. Persze, mint minden ilyenhez, ehhez is kelleni fog egy (vagy két) pilóta aki(k) képes(ek) porig lőni a nyolc hosszú pálya minden egyes szegletét.

raiden02 raiden03

Nyolc helyszín, vertikálisan és horizontálisan scrollozó pályaszakaszok, minden irányból érkező ellenséges osztagok, és kőkemény non-stop akció: ez a Raiden dióhéjban. Nem ámítás, a játék valóban nehéz, az ellenséges robotok, az épületek alatt megbúvó szerkezetek, földi célpontok és biomechanikus szörnyetegek folyamatosan nehezítik a dolgunkat, így a felvehető bombák (M – nukleáris / H hőkövető subweapon) és a fegyverzetünket erősítő rakéták (Red Vulcan / Blue Laser tűzerő), powerup-jai nagyon hasznosak lesznek a küzdelem során. A nagyobb célpontok megsemmisítésekor medálokat is kapunk, amelynek gyakorlati haszna ugyan nincs, de darabonként 300 ponttal gyarapítják a számlálót. A fejlesztők emellett további lehetőségekkel is segítik a játékost, ha az elég szemfüles: az “1-UP” értelemszerűen újabb életet ad, a “P” maximalizálja az adott fegyverzet elérhető tűzerejét, a “B” egy plusz bombával jutalmaz, a “Miclus” (a fejlesztő csapat sárkánymaszk logója) 3000-, míg a kicsi tünde-szerű “Fairy” 10.000-el növeli pontszámunkat.

A játék nehézségét az adja, hogy ha egy zavaros helyszínen halunk meg és nem sikerül időben elkapni az előző roncsból még felhasználható fegyverzetet, szinte garantált az újabb elhalálozás. Vannak ugyan checkpointok, de az életek száma hamar elfogy, ha nem tudjuk ismét felvenni a fonalat. Összesen nyolc különböző helyszín van a játékban, mindegyik egy-egy izmosabb stage bossal ér véget – az utolsó legyőzése után a győzelmi gratuláció és outro után a játék ismét visszadob az első pályára, ám ezúttal már gyorsabban tüzelő ellenfelekkel és feszesebb játékmenettel kell szembenéznie a játékosnak (bónusz, hogy minden egyes 8-as szett végigjátszása után 1.000.000 pont íródik jóvá az egyenlegen).

raiden04 raiden05

Korához képest a Raiden egyébként egy csinosan kinéző játék: az animációk és a színösszetétel finoman passzol egymáshoz, a robbanások és hanghatások is szépen szólnak, amelyhez remek zenei összetétel is társul (Akira Sato). Nem könnyű játék, így van benne kihívás bőven, és a sikerélmény is garantált – főleg, ha ketten lövöldöztök egyszerre. Ha teheted, próbáld ki te is – a MAME árkád emulátor futtatja a játékot.

Technikai paraméterek
CPU: 2x V30 (@10 MHz) processzor
Hang: YM3812, OKI6295 CPU
Kijelző: Raszteres, 256×224 pixel – vertikális megjelenítés, 2048 szín

Elérhető platformok: Arcade, Amiga (prototípus), Atari Falcon, Sega Mega Drive, Nintendo SNES, Atari Jaguar, Atary Lynx, PC MS-Dos, PC Engine, Playstation, Mobile, Windows

[A Raiden online is kipróbálható >> Game-oldies.com

Retroid NeonCade: valami új kezdete

neoncade_header

Vicces, hogy már akkor elkezdtem agyalni a következő klasszikus videójáték-témájú projektemen, mielőtt még elkészültem volna a Retroid StarCade Neo Geo gépemmel (lásd lentebb): böngészgetve az internetet, nagyon megtetszettek az ún. DIY (do it yourself)-jellegű barkácsolós- és elektronikával telepakolt projektek, így eleinte egy árkád stick tervein kezdtem el dolgozni, amelynek alapját egy MAME-köré épített Raspberry Pi miniatűr-pc aktuális verziója alkotta volna. Ahogy egyre jobban belemerültem a külső-belső tervezésbe (beleértve a rendszerprogramozást és a vezérlést is), egyre inkább egy vertikális bartop arcade szerű mini-masina felé terelődött a projekt, több okból is: egyrészt a függőleges kijelzőre optimalizált játékokra nem igazán alkalmas a StarCade, és itt azért bőven izgalmasabb a külső ház és kaszni belsejének megtervezése, mintha csak vennék egy dobozt, és telepakolnám gombokkal. Ráadásul nagyon sok jó példát találtam ezekre a helytakarékos, de ugyanúgy nagy élményt nyújtó kis masinákra, amelybe ráadásul több ezer játékot emuláló egyedi rendszert is beleintegrálhatok, így a választás végül a “bartop arcade” formára esett, amelyen már hetek óta dolgozom és amely hamarosan testet is ölt majd.

A gépet a még képlékeny, de adott témát megcélzó színvilág miatt Retroid NeonCade -nek kereszteltem el, amely mint ahogy a neve is mutatja, a ’80-as évek Neopunk (neonkék-magenta) tónusait hordozza majd magán. A gép az első tollvonástól az utolsó csavarig mérve teljesen egyedi tervezés, amelyből az érdekes technikai megvalósítások (és a StarCade népszerűsége) miatt ugyanúgy blogsorozatot írok majd, hiszen itt nem csak a kaszni, de maga a benne futó hardverkomponensek működése is izgalmas. Hogy mutasssak is valami érdekeset, láthatjátok a ma elkészült 1:1 méretarányú szabásrajzot a faipari CNC marógéphez, amely a sokadik verziójú áttervezés eredményeként legyártja majd a kaszni végleges alkotóelemeit. Folytatás hamarosan…

JAMMA szemle – Multicartok

Az árkád Neo-Geo játékgépem felújítása közben gondolkodtam el azon, hogy mi lenne, ha a kezdetekben nem egy, hanem több játék közül válaszhatnék, ha játszani támad kedvem. A forrás ugye adott volt: az eredeti japán Neo-Geo MV-FZ01 típusú fogadóegységembe csak 1 db Neo-Geo MVS cartridge-ot (játékkazettákat) tehetek (vannak 2-4-6 slotos egységek is, de a fentebb említett típus csak 1 slotos, viszont sztereó!), így a világhálót böngészve végül két megoldást találtam: vagy beszerzek egy JAMMA csatolós Neo-Geo multislotos egységet, vagy magához a Neo-Geo-hoz hajtok fel egy ún. “multicartot”. Egyelőre az utóbbi bizonyult költséghatékonyabb megoldásnak, de folyamatban van egy később felfedezett harmadik alternatíva beszerzése is. Na de mi is az a multicart ?

A gyári Neo-Geo játékok az 1 kártya – 1 játék elvet követik, azaz: a vaskos Megabitekben mért méretes cartridge alapból csak egyetlen játék ROMset-jét tartalmazza. Nos, az idő múlásával a Neo-Geo rendszerekhez is készültek ilyen több játékot tartalmazó gyűjtemények, amelyek legtöbbször a kínai sokszorosító üzemek netes bootleg kópiákból összetákolt kalózmásolatait jelentik. Hátrányuk sokszor a gyenge hardver miatti emulációs problémában (gyakori pl. a morcosabb hardvert igénylő játékoknál az ún. “belassulás” effektus), vagy a gyér felhozatalban keresendő, amelyeket egyes játékok különböző hackelt/tört romverzióval igyekeznek felturbózni. Neo-Geo-ból az ide tartozó arcadeotaku wiki szócikk szerint számos példány létezik már, igaz összességében egyik sem tökéletes, de a  legutóbbi 161-in-1 kifejezetten használhatónak bizonyult: csupán a Sonic Wing 3 és a Last Blade 2 küszködik hardveres problémákkal.

Nekem egy ilyen 161-in-1-es multicartot sikerült vásárolnom az arcadeworlduk webshopból, és az Insert-Coin egyesületünk gépében végzett teszt alapján a feltételezések igaznak bizonyultak… a fent említett két játékból ráadásul a Last Blade reset problémáját is kiküszöbölték, így erős a gyanú, hogy ez a példány bizony már kései, v2-es javított változat, amely még stabilabb, mint elődje. A 161-es szám persze kicsit csalóka, mert valójában 91 különböző játék lelhető fel a listán, a maradék ezek “+” jelzéssel ellátott valamilyen hackelt verziója – azonban így sem kell panaszkodni a felhozatalt illetően.

A felület egyszerű és könnyen kezelhető, a bal oldali listából kiválasztva, bármelyik ABCD akciógombot megnyomva már töltődik is be a kiválasztott játék – néhány másodperc után már hallható is a jól ismert Neo-Geo szignál, majd indítható is az akció. Amennyiben váltani szeretnénk, a jól dokumentált leírás alapján nincs más teendőnk, mint 5 mp-ig nyomva tartani a Player 1 gombot és egy villanást után már a főmenüben is találjuk magunkat. A board megjegyzi az aktuális játékok hi-score listáját, sőt a kurzor aktuális pozícióját is, így nem kell mindig az 1-es számról indítani a keresést (+ lépkedhetünk oldalanként is). A listát átnézve egy egyszerű, könnyen kezelhető és remek gyűjteményt felsorakoztató multicartot kaptam a pénzemért – ugyan egy picit sok a King of Fighters verziók száma és a Metal Slug 2 is belassul kétjátékos üzemmódban (utóbbi gyári ROM hiba, a Metal Slug X orvosolja a problémát) – ettől eltekintve olyan nagyszerű játékokkal lehet elütni az időt, mint a Viewpoint, a Pulstar, a Zed Blade, az Alpha Mission 2, a Samurai Shodown sorozat, vagy Capcom vs. SNK. Nekem, mint az első Neo-Geo gépét felújító rajongónak remek kezdés volt egy ilyen kártya megvásárlása – utólag persze a kedvenceket az internetről is be lehet szerezni eredeti formában, ha a cserére érett alkatrészek megérkezte után még marad a keretből.

A Neo-Geo azonban nem az egyetlen árkád rendszer: számos egyedi technológiára épülő játék született az évek során, amelyeket ha mind ki akarnánk próbálni, sok kiegészítő mainboard, vagy adapter beszerzésére lenne szükség a beüzemelésükhöz. Bár a JAMMA (Japanese Arcade Machines Manufacturer’s Association, bővebben ITT) csatoló szabvány megszületésével született ugyan egy gyártói standard (a Neo-Geo fogadó is a JAMMA szabványt követi a sztereó hang kivételével) – némely esetben mégis kiegészíthető átalakítókra lehet szükség az egyedi rendszerekhez. Emellett az is megesik, hogy a hőn áhított játékot nem, vagy csak nagyon nehezen lehet felkutatni, és olyankor is megkérik az árát, ha sérült, vagy működésképtelen állapotú mainboardról van szó. Az ilyenek kiváltására készültek ún. JAMMA multicartok, amelyek ömlesztve, több különböző rendszerre épült játékot és azok hardveres-szoftveres emulációját tartalmazzák, az eredetivel 100%-ig megegyező minőségben. Ezekkel két probléma szokott előfordulni: a bizonytalan kínai forrásból származó modellek összeszerelése miatti magas meghibásodási ráta, és a gyenge hardver/bugos emulátorok miatti szoftverhibás játékok problémája. Az aliexpress, az alibaba és számos kínai v. európai weboldal importál különböző XYZ in 1 típusú retro árkád JAMMA kompatibilis multicartokat meglehetősen hullámzó minőségben, mégis van egy többé-kevésbé megbízható sorozat, amely a legjobbak közé tartozik mind minőségben, mind a játékgyűjtemény tekintetében. Ezek az ún. Pandora’s Box sorozatba tartozó multicartok.

Pandora's Box 3 PCB

A Pandora’s Box aktuális 3-as v2.0 kiadása szintén kínai gyártmány, azonban a jobb formából: a forrasztás megfelelő gyártósorokon történik, a rendszer lelkét egy elegendő kapacitású CPU, az ARM Cortex-A8 adja (ez található bizonyos iPhone 5 készülékekben is) – mellé pedig Hynix memóriamodulok, ST Microvezérlő IC-k, és a ROM-okat tartalmazó Sandisk/Kingston microSD kártyák társulnak. Az 520-in-1 játéklista a legjobb és legnépszerűbb klasszikusokat tartalmazza, a Pac-Man/Dig-Dug (Namco) párostól kezdve a Donkey Kong-on (Nintendo) át a Sunset Riders (Konami), vagy Cadillacs & Dinosaurs (Capcom) játékokig bezárólag. A modern hardvernek köszönhetően nincsenek már emulációs problémák, cserébe viszont van részletes menü és konfigurálási lehetőség minden játékhoz, sőt! A PB3 még a 6 gombos vezérlőpultokat is támogatja… ezt mérlegelve és az olvasott tesztek alapján kiváló második alternatíva lehet – ráadásul elég kedvező áron, nagyjából 24-28E HUF körüli összegért már rendelhető, akár 1 db-os mennyiségtől is. Következő hónapban, a Retroid Starcade születésével biztosan vásárolok egyet, és igyekszem majd leírni a tapasztalataimat…

Retroid STARCADE

starcade_header

Még évekkel ezelőtt fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a külföldi internetes fórumokon látottak/olvasottakon felbuzdulva én is építeni fogok egy saját árkád játékgépet magamnak, hogy a gyermekkorom nagy kedvenceit a lehető legautentikusabb módon tudjam alkalmasint újraélni. Az eredeti ötlet az eltelt évek során persze sokszor átalakult és újraindult, mire idén februárban elszántam magam arra, hogy megtegyem az első lépést, és beszerezzek egy gépet, amelyen majd dolgozhatok. Végül a saját magam által épített MAME kabinet helyett egy felújításra szánt eredeti Neo-Geo gép mellett döntöttem, amelynél a felfrissített dizájnhoz korhű, ám a klasszikus JAMMA standardok szerinti tervvel álltam elő. A számtalan órányi tervezésnek, és előkészületnek köszönhetően a Retroid STARCADE névre keresztelt masina egyszerre lesz autentikus és modern, ráadásul egy kicsit az én ízlésvilágomat is tükrözi majd, mindemellett megtartva az eredetiességét.

Hosszas keresgélést követően idén februárban tettem szert egy megfelelő példányra, és akkor pattant ki az ötlet, hogy a felújításról egyfajta barkácsblogot is készítek majd, hiszen mégiscsak egy gyerekkori álmom válik lassan valóra. Az első két fejezet már elérhető, a többi pedig a munkák előrehaladtával készül majd el. Kellemes olvasgatást hozzá, bármi észrevétel, kérdés, vagy témába vágó ötlet esetén kommenteljetek, írjatok nyugodtan, hátha segíthetünk egymásnak, amennyiben te is hasonló feladatra adod a fejedet.

[ps. A gép beszerzéséért utólag is köszönet zsolaxxnak, és a Neo-Geo.hu fórum olvasóinak.]

Arcade mindenek “alatt”

Ki ne szeretne egy, a valóságtól elzárt kis szegletet, amely minden problémától mentes mivoltában igazi menedék, és kapu a múlt szép emlékeihez ? Ez a nagybetűs Dolgozószobának álcázott retro játszótér, a múzeum, a személyes emlékkönyved, a titkos átjáród a gyermekkorodhoz, a saját erődítményed, a vén tinédzserek búvóhelye… bőszen lehet sorolni a jobbnál-jobb jelzőket, egy azonban biztos: mindig jön valami, ami felülírja ezeket a nagyszabású terveket. Az esetemben már évek óta futó projekt egy MAME kabinet (abból is egy NeonMAME), de eddig idő, és legfőképp hely hiányában még csak a tervek várnak megvalósításra a gépemen – igaz, ezek gyakorlatilag a famunkálatoktól a burkolattervig, az elektronika és a hardverkonfigurációkig 100%-osak. Azonban ahogy a mondás is tartja. a jó munkához idő kell, és ezen esetben sok egyéb tényező is közrejátszik abban, hogy a születendő csöppség tényleg fizikai testet is öltsön.

Arcane Arcade - kávéasztal retro kabinetnek álcázva

Arcane Arcade – kávéasztal retro kabinetnek álcázva

Hacsak nem döntök úgy, hogy az egészet átinvesztálom egy ilyen igazi Retro-hatást árasztó, ultimate árkád gyűjteményt rejtő kávézóasztallá. A brit Surface Tension meglátta az ötletben a tutit, és némi variálhatósággal keverve elkezdte gyártani ezeket az “embedded HTPC-kkel” szerelt dizájnos bútorzatokat (is), amelyek egy modern és retro sílus irányzatokat elegyítő kávézóasztalnak álcázva rejtenek konkrét MAME emulátorokat, és árkád játékgyűjteményeket. Talán ecsetelni sem kell, mekkora meglepetést okozhat egy ilyen hardcore cucc a kedélyes baráti összejövetel alkalmával, ahol a beszélgetés végül egy kis Pac-Man partival, vagy némi lövöldözéssel végződik. Helytakarékos, ötletes, és nagyszerű megoldás, némi negatívummal fűszerezve – ez pedig az ár. Az alap modell 2000 jó magyar font (plusz szállítás, legalább még +200), ami durva becsléssel is kb. 700E HUF – leleményes magyar gondolkodással, minőségi anyagok felhasználásával, és egy kis informatikai/elektronikai képzettséggel maximum 150.000 Ft-ból kihozható a mutatvány tokkal-vonóval – (asztalosmunka, nyersanyag, karcálló színezett üveglap, 26-28″-es LCD tv, arcade stick+gomb elektronika, kábelezés, és a hardver, ami akár egy mini-ITX alapú, full-integrált barebone is lehet), így mindenképp elgondolkodtató az ötlet.

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE