Már kezdtem aggódni, hogy PSP-re semmi értelmes nem érkezik idén karácsonykor – bár ha jobban belegondolok, a Puzzle Quest: Challenge of the Warlords, a Space Invaders Extreme és a Wipeout Pure játékokon kívül nem is játszottam nagyon mással a 2008-as esztendőben. Jobbára az Xbox 360 bitorolta a játékra bocsátott időm nagy részét, így a PSP tényleg csak akkor került elő, ha a Balaton partján hűsöltem, vagy éjszaka, a TV-t nézve kaszaboltam szét néhány orkot a Puzzle Questben. Ha emlékeim nem csalnak, épphogy a klassz shootereket hiányoltam a felhozatalból, pedig a masina igencsak alkalmas lenne egy-egy bullet-hell japán őrület futtatására – arról ugye nem is beszélve, hogy ez a stílus bizony a zsánereim közé tartozik, és nem egy PS2-es kedvencemet látnám szívesen hordozható formába gyömöszölve.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akármennyire is szerettem volna, a sorból kilógó R-Type Command nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Bár a játék messze az egyik legötletesebb R-Type feldolgozás, ami valaha született, de a körökre osztott mivoltát tekintve egy speciálisan lassú és nehézkes terméke a shooter piacnak, így épp ellentéte a hagyományos értelemben vett stílusnak. Ezért talán nem is meglepő, hogy azon a néhány CPS2-es, és Neo-Geos emulált cuccon kívül már nagyon vártam valami olyasfélére, mint amilyen a most megjelent Playstation 3-as Stardust HD PSP-s kistestvérének inkarnációja.
Körök bűvöletében
A Housemarque online disztribúcióra bocsátott Playstation Store-os shootere a megjelenése óta már igazi sikerjátékká nőtte ki magát, így nem volt kérdéses, hogy idő előtt elkészül a hordozható változata is. A Super Stardust alapját egyébként még mindig az Amiga 500-asra kiadott 1993-as finn Stardust adja, amely a raytrace technológia játékokban történő népszerűsítőjeként vonult be anno a köztudatba. Az időközben összeolvadó, majd nevet változtató Housemarque ráadásul most sem nyúlt hozzá az eredetileg bevált mixtúrához, csak nagyfelbontásúra húzta az egykori kódot, hogy néhány látványos fényeffekttel, tüzijátékkal és a kornak megfelelő pergő játékmenettel stílszerűvé alakítsa azt. A játék elemi grafikus egysége ugyanakkor alapos átalakításon esett át, hiszen míg a Playstation 3-as változat több mint tízezer objektumot képes kezelni egyidejűleg, addig a PSP szerényebb kapacitásának határai miatt csak ennek töredékét szolgáltatja be a látóidegeknek. A minőség azonban nem sínylette meg a farigcsálást, hiszen a több layoutos 2D-s mezőkre felépített megoldás igazi hordozható játékot varázsolt a Super Stardustból – arról nem is szólva, hogy az így felszabadult erőforrást mind-mind a látványra és a szemkápráztató akcióra lehetett fordítani. Ennek megfeleleően a Super Stardust Portable kívánatos és dögös shooterré nőtte ki magát, amelynek alap feladatát ugyan még mindig a tömeges hullámban érkező aszteroidák megsemmisítése jelenti, de a folyamatosan izgő-mozgó, forgó és az ezres nagyságrendet meghaladó objektumoknak, valamint a stabil 60 Hz-es képfrissítésnek köszönhetően orbitális vizuál-orgazmusban lehet része a lövöldözésre kapható játékosoknak. A fentebb megemlítettekhez tartozik még az irányítás handheldesítése is, amely már az első pillanatban kézre álló konfigurációval örvendezteti meg a gépet szorongató játékost, így a csapatnak ezen a fronton sincs szégyenkeznivalója, sikerült megfelelő alternatívát találniuk a két analóg karos metódus helyett. Mivel is nyújt akkor többet a gameplay szekció?
Ring of Fire
- A szokásos opciók mellett felbukkan egy új játékmód is, amely az Impact elnevezésre hallgat. Ezt választva nem a lövöldözésen, hanem a booston, illetve a bombarakosgatáson, és a robbanásokból fakadó láncolatokon van a hangsúly – ezek a boostolással és a multi-szorzókkal karöltve folyamatosan feljebb és feljebb tornásszák a high-score eredményünket
- Sokan kritizálták a játékot a PS3-as főboss gyengesége miatt – a PSP változatban az easy-gonosz kinyisszantásra került, helyét Shaumunds professzor egy jóval tökösebb legénye veszi át
- A Super Stardust elsősorban casual szórakozást nyújt, aki azonban keményebb kihívásokra játszik, több szintű nehézségi fokozattal emelheti magasabbra a mércét és a pontszámait az online tabellákon
A Super Stardust PSP nálam jött, látott és győzött: lehengerlő lendületének köszönhetően roppant intenzív, gyönyörű, pörgős és stílusos darab, amely a maga 10 dolláros árszabásával a Playstation Store kihagyhatatlan PSP-s ajánlataként kerül fel december 4-én az online kínálatba. A Housemarque remekül eltalálta a menetek hossza, nehézségi szintje és kihívása közötti hangsúlyt, így az alig tíz percig tartó orgiák remekül megállják a helyüket, ha a metrón, buszon, vagy épp a villamoson igyekeznénk katarzisba esni.
