A minap (egészen pontosan pénteken) felutaztunk Vacakkal Budapestre, hogy az újonnan nyíló Camponás ElectroWorld-ben beszerezzünk neki egy rózsaszín Nokia 6111-est – régóta áhítozott rá, meg amúgyis haldoklott a régi SE T630-asa. Ennél fogva nagyon szeretett volna egy ilyet magának, gondoltam elkísérem – márcsak azért is, mert ad1: nem ismerős Budapesten, ad2: én is találtam magamnak az akciós EW katalógusban beszereznivalót. Előbbivel jól megjártuk, mert csak a másik, Budaörsön levő EW-ben kaptunk telefont (Ami sokkal-sokkal drágább volt, mint amit a katalógusban hirdettek, mivel az ügyfélszolgálatos a telefonban elfelejtette közölni azt az aprócska tényt, hogy az akciós ár csak a fekete színű modellekre érvényes). Tudván azonban azt, hogy virágkorukat élik manapság az integrált és beépített játékokat tartalmazó, közvetlenül a TV készülékekre köthető retro kütyük (magamat pedig ismerem annyira, hogy ezek abszolút felkeltik az érdeklődésemet) , magamnak is szerettem volna valami szuvenírt az EW-ből.
Átnyálazva a katalógust, megtaláltam a Toylobster.com C64-es retro játékgyűjteményét, ami nem más, mint egy klasszikus négygombos Commodore Joystick harminc beépített játékkal. Nem is kellett több, a meglepően olcsó ár (2990 HUF) hatására be is pakoltam egyet belőle a kosarunkba. Meglepően jó válogatás, anno még a GameMaster-os találkánkon volt hasonlóhoz szerencsém, amit Bear kolléga újított be magának – szintén a toylobster-féle változatból.
Idehaza alaposabban megvizsgálva négy ceruzaelem (AAA) és egy TV készülék segítségével pillanatok alatt átélhetem a Mission Impossible, a Pit Stop 1-2, vagy a Cybernoid 1-2 nyújtotta retro örömöket. A kompiláció egyébként látványos bootmenüvel rendelkezik (Load “*”,8,1 parancs automatikus bepötyögése, majd RUN-nal való futtatása), ami alatt gyaníthatóan az egyik régi crackercsapat introzenéje és háttéranimációja fut. Az egyetlen negatívum, hogy igazán nagy volumenű játékok nincsenek a válogatások között (pl. Turrican, vagy Street Rod) – ahogy elnéztem, csak az Epyx és a Hawson (plusz a Speedball című produktummal az Imageworks) licenszei alatt álló produktumok kerültek be a ROM-ba. Mindent összevetve szerintem igazán jó vételt csináltam ezzel a masinával (az asztalomon heverő példányról készült képet alant láthatjátok) – már eddig is sok kellemes percet szerzett és gyaníthatóan a jövőben is fog. Mialatt már huszadszor próbálom újra a Jumpman Junior harmadik szintjét felötlik bennem, hogy régebben bizony igencsak meg kellett szenvedni a sikerért – az Easy fokozat hiányában megtanultuk tisztelni a játékot. Ugye Reiker?
[Kapcsolódó link: Toylobster.com]
Vacak telója tényleg nagyon frankó kis masina, nekem csak egyvalami nem tetszik benne és az a “doboz” hangja. A 30 játékot tartalmazó retro kütyüt kipróbáltam, nagyjából kétharmada az, ami tényleg jó és említést érdemlő alkotás. Sebaj, ha Turricanozni vagy Last Ninjazni támad kedvem, leemelem a polcom tetején heverő C64-est … 🙂
Igaz, hogy bejártuk fél Budát a telcsimért, de azt hiszem megérte. Imádom a kis kütyüt, és hála Stingienek nekem már csak olyan cuccok kellenek, amik nem jönnek velem szembe az utcán. Szóval ezért mentünk fel Pestre 🙂