Na, még csak ez hiányzott, a Bookline és több nagyobb üzlet is 79.900-es Wii árcédulával riogat. Most őszintén: normálisak ezek? A Microsoft és a Sony árat csökkent, a Nintendo árat emel. Értelmes játék gyakorlatilag nulla (tisztelet annak az egy-két kivételnek), az árcédula mégis az egekbe szökik – éppen úgy, mint a DSi esetében, amely tudásához és a változtatásokhoz képest hallatlanul magas kategóriát képvisel az értékesítésben.
Két évvel ezelőtt olyan 55.000 jó magyar forintért lehetett ezt a konzolt a kosárba pakolni, amikor gyakorlatilag mindenki igyekezett szabadulni a polcokon levő készletektől. Bár az érdeklődés külföldön a casual népességnek köszönhetően azóta sem lanyhult jelentősen (Japánban azért már biza’ folyamatosan csökkenő tendenciát mutat), 2009 áprilisában az árgörbe nemhogy csökken, hanem inkább felfelé ível. Viccnek is rossz, a Wii majdnem annyi, mint amennyiért a 360 Elitemet vettem 2007 októberében (EW akció, emlékszik valaki?), és ha a Kiotóiak így folytatják, a Nintendoé lesz a generáció legdrágább konzolja. Persze őket is megértem: mióta a Revolution-származék megjelent, akárcsak a két rivális gyártó esetében, a Nintendonál is csökkentek a gyártási költségek. Gondolkozzunk kicsit: a Wii gyakorlatilag már a piacra dobásakor egy elavulófélben levő, a Gamecube nyomdokain lépkedő filléres gyártású masina volt, mára azonban ebből az előállítási költségből további 45%-ot sikerült lefaragni. Nem nehéz kitalálni, mennyit keres a japán óriás egy db eladott példányon: szemtelenül sokat.
A döntésnek valószínűleg stratégiai oka is van: a nagyobb árrésből könnyebb lesz vásárlócsalogató akciókat kezdeményezni, ha újra elindul a válságtól megrekedt szekér, amit [az újabb keresletcsökkenést meggátolandó] a debütáláskor beígért, s azóta hallatlanul elhessegetett színes változatok követnek majd. A ravasz róka tudja, mitől rohan majd a fél világ megint Wii-t venni – kivéve azok, akiknek még nem ment el az eszük teljesen. [Wiiszlát, ismét – az egymásra találás tehát még várat magára, Nintendo rajongás ide, csalódottság oda.]