Mikor néhány napja fent voltam Budapesten, Drag, Hzx, Liquid és jómagam összeültünk egy kicsit beszélgetni az élet nagy dolgairól, amelyből természetesen a videojátékok sem maradhattak ki. Az este folyamán amúgyis rendszeres napirendi pont volt Cheapboy és az ő foggal-körömmel védett Nintendo Wii-je, de mindig ott volt az a bizonyos szemellenzős sejtés a levegőben, hogy Wiimote ide, vagy oda – nem biztos, hogy mindenkinek bejön az új formula. Számos újságírónak, teszternek volt már szerencséje kipróbálni az új irányítási metódust, de nem minden játék esetében van egyöntetű pozitív vélemény: a Metroid Prime 3: Corruption esetében pl. ugyanis gyakran késik, vagy nem megfelelően gyors a célzás: a karaktert nehezen lehet pontosan mozgatni, hiányzik a célzásrásegítés és problémákba ütközik az oldalazás, vagy a körözés mozzanat is. Még az E3-as videók kapcsán is említettük, hogy akárki irányította Samust, szó szerint szenvedtek a pontatlan mozgáskoordináció miatt: alig-alig találták el a célpontot, nem tudták kinyitni a kapukat, bénáztak a lövöldözés alatt és még sorolhatnám… nem túl jó ómen egy olyan grandiózus vállalkozás küszöbén, mint minden idők legnagyszerűbb hősnőjének legújabb kalandjait továbbszövő program előestéjén. Gyaníthatóan a grafikai ráncfelvarrás mellett a fentebbi hibák orvoslása is közrejátszik abban, hogy kedvenc játékom a Prime trilógiájának lezáró akkordjaként kemény négy hónapot csúszik a megjelenéssel. A legújabb álláspont szerint az MP3: C legkorábban valamikor 2007 márciusában kerülhet napvilágra, csakis Nintendo Wii-re, exkluzív Wiimote irányítási metódussal a feneke alatt.
A Wiimote hadonászás a Legend of Zelda: Twilight Princess gyönyörű tündérmeséjét is érinti: mivel a kilenc dungeon tiszta játékideje közelít a hetven (!) órához, kizártnak tartom, hogy valaki egyfolytában a levegőben kardozva hadonásszon össze-vissza. A dolog már ott sántít, hogy egy olyan programról van szó, amelyet hosszú éveken át Gamecube-ra fejlesztették és a megjelenés előtt négy hónappal döntik csak el, hogy az új irányítóra szabják át a játékot. Mivelhogy a Wii változat semminemű grafikai és tartalmi bővítést nem jelent a Gamecube változathoz, így a srácok körében (és jómagam esetében is) az álláspont az, hogy a kocka variáns mellett tesszük le a voksunkat, akármilyen nagy élvezetet is nyújt a Wiimote-csapkodás/horgászás/irányítás.
