A játékgépek – konzolok esetében mindig is a szoftver-vonal teljesítménye ill. a benne rejlő lehetőségek tárháza állt a középpontban, pedig a burkolat alá kukkantva bizony meglepően érdekes és izgalmas dolgokra bukkanhat a kíváncsi tekintet. A technikai paraméterek és a gyártástechnikai részletek szándékos ki-nem szivárogtatása persze ugyanúgy az üzlet része, mint a hack és a modding elleni harc, így valójában senki sem okolható a technikai részletek eltussolásáért. A nagy többséget amúgyis hidegen hagyja, hogy mi duruzsol a doboza mélyén, így ha nem lenne az a bizonyos réteg és az ő underground fóruma(i), bizony vajmi kevés szivárogna ki a generációk rejtette technikai háttérről. Pedig aki kicsit is műszaki beállítottságú, érdekes architektúrákról és feladat-orientált tervezési szemléletről tehet tanúbizonyságot.
Ezért is különleges a VentureBeat irománya, amely alaposan körbejárja az új Xbox 360 Slim modellbe szánt CPU sok éven át ívelő fejlesztési procedúráját, a CPU-GPU mag egymásba ágyazásának feladatától egészen a teljesítmény-megbízhatóság görbéjének elemzéséig. A körítés egyáltalán nem száraz, és olyan kulcsfontosságú személyeket is megszólaltat, mint Rune Jensen (Chip főtervező, MS), vagy Robert Drehmel (mérnök-technikus, IBM), akik elmondják, miért volt nehéz a két teljesen eltérő architektúrájú chipeket egyetlen magba integrálni és miért kellett az adatbuszok szintjétől a moduláris felépítésig szinte mindent újratervezniük. Az érdekes olvasmányból leszűrhető, mennyit ráfordított energiát emésztett fel, mire a sebtében és felelőtlenül piacra dobott Xbox 360 elérte a jelenlegi megbízhatóbb és alacsonyabb fogyasztású változatát.
